2017. szeptember 21., csütörtök

Szofinak


Drága Kislányom,

május 25-e volt, amikor először megéreztem, hogy jössz, hogy minket választottál. Olyan izgatott voltam, és olyan boldog….és most…most annyira hiányzol!

Úgy képzelem, hogy egy puha felhőn üldögélsz, onnan vigyázva ránk, figyelve minket. Szerettem volna jó Anyukád lenni, és csak remélni tudom, hogy megbocsájtasz azért, amiért ez most nem sikerült. Ha majd eljön az én időm is, ígérem, bepótolom. Nagyon szeretlek!!! 

A leggyönyörűbb emlékeim közé rejtelek.


13 megjegyzés:

Sunshine Reggae írta...

Drága Rita, elmondhatatlanul sajnálom... :'(

Sunshine Reggae írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Estsanatlehi írta...

Ne. :(

meselulu írta...

Borzasztóan, elmondhatatlanul sajnálom. Ölellek. :-(

Jonsye írta...

Neee :'( Annyira borzasztóan sajnálom. Ölellek :(((

Bejus70 írta...

Jaj, ne, Rita, drága Ritám, nagyon-nagyon sok erőt kívánok Neked, szeretettel. :(
És továbbra is hiszem, hogy anya leszel, Te anya leszel!

FElla írta...

Iszonyúan sajnálom.
Eljön a Te időd is.

Névtelen írta...

Együtt érzek veled. Nem tudom mi történt, de nagyon sok erőt kívánok a folytatáshoz. Tudom, hiszem, hogy egyszer nagyon boldogok lesztek a gyermeketekkel!

Névtelen írta...

Mindig gondolok Rád!<3 (pinkm.)

kretty írta...

El sem tudom képzelni, hogy mit érzel :( sok erőt kívánok!

Heniiii írta...

:'(((( Borzasztóan sajnálom Rita drága! Sokat gondolok rád. Puszillak! ♡

Heniiii írta...

:'(((( Borzasztóan sajnálom Rita drága! Sokat gondolok rád. Puszillak! ♡

Sensitive írta...

Drága, drága Rita.... Ölellek!