Miközben várakoztunk, betoltak egy idősebb embert a vizsgálatra. Pár perc elteltével mindenféle érdekes hangok kezdtek kiszivárogni. Fájt az embernek valami az nem kétség. Amikor kinyílt az ajtó befogtam a fülem, hogy ne halljam. Ekkor kezdtem el igazán izgulni és félni, de nem sokáig sokkolódtam szerencsére, mert pár perc elteltével hívtak is. Először aláírtam a beleegyező nyilatkozatot, amit persze egyáltalán nem olvastam el. (Vicces lett volna, ha mondom, hogy oké, leülök elolvasom az egy oldalas sűrű szöveget, aztán aláírom.) Ezután levetkőztem derékig, majd felfeküdtem az ágyra, ahol letakartak egy zöld lepellel, hogy ne fázzak. És már jött is a nővér "A" szerrel. Miután beadta, pár másodperc és már éreztem is, hogy nem lesz itt gond. Csukódott a szemem, de el nem aludtam, csak éreztem, hogy…igazából nem éreztem semmit. Végig láttam a belezetem, sőt válaszoltam is, ha kérdeztek. Először oldalra feküdtem, majd a hátamra. Éreztem fájdalmat, de egyáltalán nem volt elviselhetetlen…hatott a cucc:D
20 percig tartott a vizsgálat. Ezután a nővér segítségével felöltöztem, majd tolókocsiba ültettek és áttoltak egy elfekvőbe kórterembe pihenni. Ott nem voltunk sokáig, mert Géza már nagyon indulni akart. Úgyhogy kicsit kótyagosan, de elindultunk hazafelé. Kb. 5-8 percnyire lakunk, szóval nem volt vészes.
Összességében jó élménnyel jöttem el, és mindent rendben találtak szerencsére:) Bár 19-én megyünk megkonzultálni a dolgokat, akkor azért pár dolgot meg akarok kérdezni. Pl. azt, hogy miért nem ürültem ki teljesen (volt ugyanis egy kevés bélsár…bocsi a részletezésért). Hozzáteszem két kilót fogytam tegnap, nem mondom, darázs derekam lett:D Na nem sokáig, pár nap és a régi leszek:) A többi leletemet is 19-én beszéljük majd meg...szaladnak a hetek rendesen.
Szóval azt kell mondjam, hogy nem kell félni egy kis kolonoszkópiától, máskor is megyek:D
Köszönöm Lányok, hogy gondoltatok rám:) Holnap küldjük a pozitív energiákat Heninek, okés?