Komolyan mondom, az jár a fejemben, hogy ha volt előző életem, akkor valami hihetetlen tehetséges, sikeres ember voltam...ez tuti. Mert most is annyira az akarok lenni (jó, tudom...ki nem?), érzem, hogy annak kell lennem, de valami mégis akadályoz és egyszerűen nem tudok kimozdulni abból ami van. Persze kishitűnek sem akarok tűnni. Tudom, hogy van, aki ezt is irigyelné. Hisz annyi mindenem van most is, annyi mindent elértem most is. Ez nekem mégsem elég.
Azon gondolkodtam tegnap este, hogy miért van az, hogy én soha nem nyertem semmit, soha nem voltam olyan jó semmiben, hogy a legjobbnak járó 1. díjat elhozzam. Aztán persze eszembe jutott, hogy hát persze, hiszen soha nem indultam semmilyen versenyen...így nehéz helyezést elérni. Pedig milyen felemelő érzés lehet nyerni. Küzdeni, harcolni és végül elérni a célt. Alkotni valami maradandót, büszkének lenni a produktumra, magamra...ez hiányzik, de nagyon! Felépíteni valami sikereset a semmiből. Állandóan kattog az agyam valami ötleten...
Középisiben egyébként csomó ilyen élményem volt, de mára eltűntek. Jó, persze ott, kreatív környezetben könnyű volt szárnyalni.
Egy nagy-nagy kihívásra vágyom most is....egy bazi nagyra....kellene gyártani magamnak egyet :) Mert tudom én, hogy csak rajtunk múlik, hogy hogyan, merre, milyen sikereket érünk el. Elmenni futni is csak elhatározás kérdése. Valami löket azonban (nekem) akkor is kell.
Titeket mi motivál? Mi mozdít előre?









