2015. augusztus 10., hétfő

Emlékül



„Félünk a haláltól. S a halállal szemben a halhatatlanság lehetőségével áltatjuk magunkat. A fáraók piramisokat építettek, a költők ódákat írtak, a mérnökök Eiffel-tornyokat szerkesztettek. A társadalmi halhatatlanság azonban sajnos, csak kevés embernek adatik meg. Van viszont a halhatatlanságnak egy hétköznapibb, de sokkal emberibb megnyilvánulása: a gyermek, a gyermekek. Hiszen gyermekeinknek átadjuk kromoszómáinkat és génjeinket, személyes nézeteinket, elveinket, tudásunkat. S gyermekeinktől remélhetjük megvalósított terveink és tetteink folytatását, elvetélt reményeink megvalósítását-s így, akinek gyermeke van, az tulajdonképpen halhatatlan."
                                                                                                                                        (Czeizel Endre) 

Én halhatatlan szeretnék lenni.....

4 megjegyzés:

Heniiii írta...

RIP Czeizel Endre, nagyon nagyot alkotott, halhatatlanul. Szeretem ezt az idézetet tőle.

Rita, Te is az leszel!!! ♡

Pinkman írta...

Én is nagyon szeretem ezt...

Bizony, Rita, az leszel! :)

kretty írta...

Én nem leszek halhatatlan, azt meg pláne nem szeretném, ha a gyerekem az én terveimet, tetteimet folytatná. Azért születet, hogy saját megát megvalósítsa. :)

andi565 írta...

Imádom ezt az idézetet! Mi is megosztottuk Face-n. Kár érte, nagyszerű tudós volt!