Beindulnak a fogas kerekek

Ma délután csöngött a telefon. Az a lány hívott, aki tegnap interjúztatott. Azzal kezdte, hogy tegeződjünk...na, ekkor már tudtam, hogy nem azzal fogja folytatni, hogy sajnálom, nem téged választottunk. Felvettek! És komolyan mondom, hogy ez akkora lökést adott, mint még semmi. Hiába vacilláltam eddig, most nagyon húzok afelé, hogy elfogadjam. Eddig azt hittem, hogy szar vagyok, nem vagyok jó semmire. Most pedig felvettek egy helyre, ami nem is akármilyen:) Hétfőn persze meghallgatom a másik munka lehetőséget, aztán döntök. Közben rájöttem, hogy a lombikot nem fogom, nem kell emiatt eltolni. Fél évet lehet, hogy így is, úgy is halasztani kellene, hiszen endó doki még nem bólintott rá. A cikluskövetéses vérvételeket, ultrahangot meg tudom oldani munka előtt, illetve után, a beültire meg  majd veszek ki szabit.

Angol tanfolyamra munka után fogok járni, a külön óráimra még nem tudom hogyan, mert a legkedvesebb angol tanárom be van délutánonként táblázva....nagyon sajnálnám, ha nem tudnám folytatni vele. 

Most tiszta lázban égek, bizonyítani akarok minden téren, nem csak a munkában. Nyelvtanulásilag, baba ügyben. Érzem, hogy ez a munka lehetőség kimozdít ebből a masszából, amiben most vagyok, amibe bele ragadtam. Érzem, hogy végre beindultak a fogas kerekek. 7 éve várok erre. 7 éve szeretnénk gyereket, csak ekörül forgott minden. Most más is előtérbe lép, és ezáltal jön majd szépen a baba is, érzem :)

Tudtam hogy idén történik majd valami. 35 éves leszek, eljött egy újabb 7 éves periódus kezdete, nálam ez mindig nagy (jó) változásokat hozott. Remélem most is így lesz!